Nicaragua, a kávétermesztés nagy túlélője

A közép-amerikai Nicaraguának minden természeti adottsága megvan ahhoz, hogy kiváló minőségű kávét termesszen. Az elmúlt másfél évszázad azonban mégis az egymást váltogató természeti katasztrófák, valamint a gazdasági és politikai instabilitás okozta károkból való folyamatos talpra állás jegyében telt. A szorgos nicaraguai farmerek azonban kitartanak a kávé mellett – és ezt a kávé meghálálja.

Matalgalpa régió kávéültetvényeinek festői panorámája

Nicaraguai kávé: egy megkésett kedvenc

Nicaraguában kizárólag arabica kávét termesztenek. A több mint 100 ezer hektárt elfoglaló termőterületnek elsősorban az északi és a belső területeken húzódó hegységek adnak otthont. A közép-amerikai országok közül itt találhatók a legmagasabban (600-1500 m) fekvő ültetvények, melyeknek a trópusi klíma és a vulkanikus talaj is kedvez. A nicaraguai kávé éppen ezért jó minőségű, jellegzetes, gyümölcsös aromájú.

A kiváló környezeti feltételek ellenére a kávé viszonylag későn, a XIX. század második felében érkezett Nicaraguába. Az új jövevény elterjesztéséhez nem kellett sok idő; a kormány minden egyes kávécserje ültetését 5 centtel jutalmazta, így ösztönözve az ültetvények kialakítását. Száz évvel később, 1992-ben már több kávét ültettek, mint bármilyen más haszonnövényt. A kávé meghálálta a belé vetett bizalmat és jelentős mértékben hozzájárult az ország gazdasági és környezeti fejlődéséhez. Azonban a sikerhez hosszú, viszontagságos út vezetett.

Hanyatlás majd újjászületés: a kávé kistermelők sikertörténete

A gazdasági növekedést pusztító földrengés, önkényuralmi rendszer, felkelés, hidegháború, majd polgárháború törték meg. A kávéiparnak alig sikerült túlélnie a szerencsétlenségek sorozatát, hamarosan újabb nehézségekkel kellett szembenéznie: 1998-ban hurrikán pusztította el több tízezer farmer megélhetését biztosító kávéültetvényeket és a termés szállításához szükséges úthálózatot. Ezt követte az 1999-2003-as kávé válság, amely a gyakori aszályokkal karöltve véget vetett a feltámadni készülő kávéipar szárnypróbálgatásának. A kávéárak olyan mélyre süllyedtek, hogy már a szüret is veszteséges volt, így a termést nem takarították be. A farmereknek nem volt pénzük földjeik fenntartására, gyerekeik iskoláztatására, így többnyire külföldre emigráltak vagy segélyekből éltek.

A szakszervezetek által kiharcolt földreformnak köszönhetően végül ismét több ezer család jutott ültetvényhez. A termelőszövetkezetek szerveződni kezdtek, hogy könnyebben tudjanak alkalmazkodni a kávékereslet új igényeihez. Manapság a legnagyobb ernyőszervezet, a Nicaraguai Kávé Kistermelők Szövetkezeteinek Egyesülete (Asociación de Cooperativas de Pequeños Productores de Café de Nicaragua, CAFENICA) a Fair Trade iránt elkötelezett kisbirtokos vállalkozások több mint 80%-át tömöríti és képviseli azok gazdasági és politikai érdekeit nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt. A 45 ezer kis méretű, mikro- és kisvállalkozásban dolgozik a munkások 95%-a, akik kiváló minőségű, különleges kávékat állítanak elő. 

Kávészüret egy nicaraguai ültetvényen

A nicaraguai kávé, mint a fenntartható fejlődés motorja

A nyolcvanas években Nicaraguában is terjedni kezdett a Fair Trade, organikus kávékultúra. Az export-orientált kisgazda szervezetek keretein belül egyre nagyobb hangsúlyt kapott az infrastruktúrafejlesztés, a minőségbiztosítási programok, a szakképzés, az ösztöndíjak, valamint a környezetvédelmi projektek, az agro-és ökoturizmus fellendítése. Az infrastruktúra folyamatos fejlesztésével a kávé szállítása egyre gyorsabb lett, így a kávé minősége is javult.

A kávé Nicaragua fő exportcikke, melyből évente mintegy 200 millió dollár bevétel származik és több mint 280 ezer munkahelyet teremt, mely komoly eredmény a közel 50%-os munkanélküliséggel küzdő hatmilliós országban.

A nicaraguai kávé túlnyomó többségét (95%-át) fák árnyékában termesztik. Ez egyrészt ízesebb, édesebb kávét eredményez, mivel a termés árnyékban lassabban nő, természetes cukortartalma magasabb marad, másrészt egészségesebbet is, hiszen a növény természetes közegében, organikus módon nőhet fel, nincs szükség műtrágyára. A családi vállalkozások más-más egzotikus, őshonos fafajták árnyékába ültetik a kávét, mint például az avokádó vagy a narancs, így segítik az erdők megóvását és a biodiverzitás fenntartását.

Fák árnyékában termesztett kávé

A kitartó nicaraguai kávétermesztők fáradozásait tehát a kávé nemcsak munkahelyteremtéssel és kiváló minőségű exportálható termékkel, hanem az élővilág védelmével és a fenntartható talaj- és vízgazdálkodás elősegítésével hálálja meg.