A Fekete leves

A feketeleves a köznyelvben egy még hátralevő vagy váratlan negatív eseményt, kellemetlen kötelezettséget jelent. Ma már ezt egybeírjuk, nem mint eredetileg, fekete leves formában.[1] [1] A népi etimológia [2] arra a legendára vezeti vissza, amelyben a törökök meghívnak ebédre egy magyar urat, akit a "hátra van még a fekete leves" jelszóra a katonák foglyul ejtenek. (A feketeleves eszerint a török által az ebéd végén fogyasztott kávéra [3] utalna.) A szerencsétlenül járt magyar méltóság az erdélyi hagyományban Majláth István [4] vajda, Szirmay Antal [5] anekdotagyűjteményében[2] [6] Thököly Imre [7], Arany János [8] versében[3] [9] Török Bálint [10].[4] [11]

Történelmi dokumentumok ezt a magyarázatot nem támasztják alá; a modern nyelvtudomány a kifejezést a magyar szakácsmesterségből eredezteti, ahol fekete színű mártásfélét jelentett, amely színét a beletört főtt vértől, esetleg borba áztatott pirított kenyértől vagy szitán áttört, főtt szilvabéltől kapta.[4] [11]

Számos más népnél is megtalálható a fekete levesnek nevezett, vérrel készült étel – ilyen a disznóvérből készült spártai melasz dzómosz [12], a kacsavért tartalmazó lengyel czernina [13] és a disznó vagy liba véréből készülő svéd svartsoppa [14].